Ruszlan és Timur Rahimkulov szinte teljesen ismeretlen Magyarországon, nyilvános fénykép sincs róluk. Hiába tartoznak a legnagyobb tulajdonosok közé a két legjelentősebb magyar vállalatcsoportban, az OTP-ben és a Mol-ban, lényegében egyáltalán nem jelennek meg a médiában. Kik ők, és miből származik a vagyonuk? A cikk eredetileg a G7 portálon jelent meg.
A G7 már tavaly bemutatta, hogyan ér össze néhány lépésben a Borkai-ügy a Fidesz legfelsőbb körével, most viszont a portál több forrásból is úgy értesült, hogy a történet egyik mellékszereplője épp egy szállodaeladási ügylet kellős közepén van. Az elbeszélések szerint a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vadászatait fizető üzletember három hotelt készült értékesíteni Mészáros Lőrincnek.
Hamar kiderült, hogy a történet nem alaptalan: az érintett szállodáknál a megelőző hetekben hatalmas mozgás kezdődött. A hoteleket bonyolult cégjogi ügyletek kíséretében egy vállalatba pakolták, majd 2020 elején valóban gazdát is cseréltek. Az első pletykákkal ellentétben azonban nem Mészáros Lőrinc lett a vevő, hanem egy olyan szupergazdag, akinek nála is előrébb kellene szerepelnie a magyar gazdaglistákon.
A hotelek új tulajdonosa, Rahimkulov Ruszlan ugyanis Magyarország egyik leggazdagabb embere, ha nem a leggazdagabb.
Testvérével, Rahimkulov Timurral közösen pedig óvatos becslés szerint is nagyjából akkora vagyonuk van, mint a hazai gazdaglistákat vezető Mészáros Lőrincnek és Csányi Sándornak együttvéve.
A testvérpár szinte teljesen ismeretlen Magyarországon, nyilvános fénykép sincs róluk. Hiába tartoznak a legnagyobb tulajdonosok közé a két legjelentősebb magyar vállalatcsoportban, az OTP-ben és a Mol-ban, lényegében egyáltalán nem jelennek meg a médiában. Mi is megkerestük őket a cikkünkkel kapcsolatban, de nem reagáltak kérdéseinkre.
Az elmúlt években mindössze a fiatalabb testvér, a 41 éves Ruszlan hotelpiaci terjeszkedéséről jelent meg néhány cikk. E mellett múlt héten írtuk meg, hogy számos ponton kötődik hozzá nyolc előadó-művészeti szervezet, amelyek éveken keresztül milliárdos nagyságrendben jutottak közpénzhez egy állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően.
Az érintett szervezetek hiába halmoztak fel több milliárdos vagyont, a támogatási rendszer megszüntetését követően azonnal összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát az érintett művészek is kétségbe vonják, a NAV pedig költségvetési csalás gyanújával nyomoz a szervezetek többsége ellen.
Több mint 500 milliárd egy cégben
Annak, aki elég régóta böngészi a hazai gazdaglistákat, valószínűleg nem ismeretlen a Rahimkulov név. A Népszabadság rangsorában ugyanis évekig szerepelt Ruszlan és Timur édesapja, Megdet Rahimkulov. Olyannyira, hogy az első két kiadványban, 2005–2006-ban konkrétan az élen állt, megelőzve Csányi Sándort és Demján Sándort is. A napilap listájának azonban épp az volt a sajátossága, hogy nem a leggazdagabb magyarokat, hanem a leggazdagabb magyarországi lakosokat rangsorolta. Emiatt került fel rá a kilencvenes évek közepétől itt tartózkodó, de egyébként orosz állampolgár Rahimkulov. És emiatt is került le róla, amikor néhány évvel később visszaköltözött Moszkvába.
Két fia, Ruszlan és Timur ekkor vették át a magyar üzleteket. Mindketten nagyjából két és fél évtizede élnek Budapesten, itt jártak egyetemre, és rendelkeznek magyar állampolgársággal.
A Rahimkulov család üzleti birodalmának legfontosabb cége egyértelműen a vagyonkezelőjük, a testvérek 50-50 százalékos tulajdonában álló Kafijat Zrt. A vállalat neve évek óta szerepel az OTP legnagyobb részvényesei között. A cégnek jelenleg is több mint 7 százalékos részesedése van a bankcsoportban, nála csak a Mol rendelkezik nagyobb OTP-pakettel. Az a Mol, amelyben szintén nagyrészvényes a Kafijat: tavaly év végén 3,4 százalékos tulajdonhányaduk volt. Magyarul
a Rahimkulov testvérek a két talán legjelentősebb magyar cég, az OTP és a Mol legnagyobb tulajdonosai közé tartoznak.
Már önmagában ez alapján is a gazdaglisták élvonalában lenne a helyük. Az OTP-pakettjük tavaly év végén közel 300 milliárd forintot ért, míg a Mol-részvényeik további bő 80 milliárdot. A könyveikben egyébként ezt a teljes részvénycsomagot ennek kevesebb mint harmadán tartják nyilván, ami vélhetően a vételárat takarja, azaz a testvérpár durván 250 milliárd forintot keresett tavaly év végéig a Mol- és az OTP-részvényein.
Ez azonban korántsem a teljes vagyona a Kafijatnak. A társaságnak más cégekben is van érdekeltsége több milliárd forint értékben, van egy 100 milliárdos kölcsönkövetelése, és tavaly év végén csak a bankszámláin több mint 37 milliárd forint állt. Emellett milliárdokat érő ingatlanokkal is rendelkezik. Az övé például az Általános Értékforgalmi Bank egykori székháza, amely tulajdonképpen egy 4400 négyzetméteres kastély a fővárosi Városligeti fasoron, és van egy 1700 négyzetméteres villája is Buda egyik legelitebb részén.
Ezek alapján a Kafijatban 2019 végén legkevesebb 540 milliárd forintnyi vagyon lehetett. Ez pedig teljes egészében Rahimkulovéké, a vállalatnak ugyanis érdemi kötelezettsége nincs. A Kafijat előző évi adózott eredménye egyébként 31 milliárd forint volt, és a cég az előző években rendszeresen a Rahimkulov Ruszlan irodájába bejegyzett előadó-művészeti szervezeteknek fizette ki társasági adójának egy részét a tao-rendszert kihasználva.
Mészáros és Csányi vagyona együtt
A Rahimkulov testvéreknek tehát csak ebben az egy cégben közel annyi vagyonuk volt 2019 végén, mint amekkorára Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor együttes vagyonát becsülte a napi.hu, szintén főleg a 2019. végi céges adatokból kiindulva. Náluk a leggazdagabb magyarok listáját az OTP-vezér vezette 310 milliárddal, az egykori felcsúti polgármester pedig a harmadik helyen állt 270 milliárddal.
A napi.hu gazdaglistáját szerkesztő Szakonyi Péter azt mondta nekünk, hogy Rahimkulovék azért maradnak ki a kiadványaikból, mert abban csak magyarok szerepelnek, még kettős állampolgárok sem kerülnek be a rangsorba. A Forbes listáját szerkesztő Zsiborás Gergő pedig azt közölte velünk, hogy korábban vizsgálták a Rahimkulov-érdekeltségeket, de nem volt tudomásuk róla, hogy a fiúk magyar állampolgárok. „Ha egy-egy ilyen új információ kiderül, utánajárunk, és amennyiben hitelt érdemlően kiderül, hogy egy-egy üzletember magyar állampolgársággal is rendelkezik, felértékeljük a vagyonát” – írta.
