Kit vár a márvány menyasszony Budapest egy híres erkélyén?

A Thököly út 61. alatt található „márvány menyasszony” a '40-es évektől kezdve mozgatja a környéken megfordulók és az ott lakók fantáziáját. Pedig viszonylag rejtett helyen tartózkodik az erkélyről elmélázva kitekintő női szobor, aminek eredetét évtizedeken át balladai homály fedte. Budapest telis-tele van úgynevezett zsánerszobrokkal, melyek arról nevezetesek, hogy hétköznapi élethelyzeteket mutatnak meg, a környezetükhöz idomulnak, élethűek, és legtöbbször egy-egy különös történetet is rejtenek. A kő menyasszony köré az idő múlásával egyre több történetet szövődött, de csak az egyik igaz a sok közül. Az egyik legenda szerint hajdanán, még a világháború idején a lakásban egy házaspár élt, és a férfit behívták harcolni. Ahogy teltek a napok, a felesége pont ott várta a férje hazatérését, ahonnan még utoljára láthatta, az erkélyről. Azonban nagy szomorúságára egy idő után levelet kapott, melyben arról értesítették, hogy férje életét vesztette a fronton. Az egyik változat szerint nem hitt a levélnek, és azóta is várja férjét, de már kővé dermedve, a másik verzió szerint amint elolvasta, véget vetett az életének az erkélyen, pedig pár nap után a férje tényleg hazatért a háborúból, és ott találta holtan szerelmét. Ezért állított neki szobrot az erkélyre, és falaztatta be az ajtaját, hogy így emlékezzen meg szeretett feleségéről. A fenti a legelterjedtebb verziója a legendának, aminek kapcsán a márvány menyasszony nevet aggatták a különös szoborra. Mások azonban úgy tartják, hogy az asszony minden reggel az erkélyen állva köszönt el a férjétől munkába menet, és amikor a nő váratlanul elhunyt, a férfi szobrot emelt a tiszteletére, de később befalaztatta. A női szobor igaz története: A bérházat Pápai Manó varrógépgyáros Ybl Lajos tervei alapján építtette, hogy a kúriában lánya együtt élhessen férjével. Eközben a tervező fia, Ybl Ervin Párizsba utazott, hogy befejezze egyetemi tanulmányait, így alkalma nyílt Franciaországban meglátogatni Jacques Coeur, VII. Károly francia király pénzügyminiszterének bourges-i palotáját is. Az épület dizájnja egészen magával ragadta a férfit, azon belül is két kőszobron akadt meg a tekintete, akik a palota bejárata fölött figyelték az alattuk haladókat. A Magyar Nemzet 1982-es számában olvasható Ybl Lajos nyilatkozata arról, hogy amikor az erkélyről kitekintgető szobrokról készült képet fia megmutatta neki, elhatározta, hogy a Pápai-villára is tervez egy hasonlót, és megrendelésére Ligeti Miklós szobrászművész aprólékosan ki is dolgozta a jelenleg is látható női alakot. Megépítésekor a szoboralakot kifejezetten csúfnak írták le megtévesztő, kísértetre hasonlító alakja miatt az 1912-es Est című napilapban. A szobor nem hogy egy befalazott erkélyen áll, hanem az egész egy kőből faragott dekoráció, ráadásul csupán a látható részéig kidolgozott, gyakorlatilag "félbevágott" alkotás. Az igazi történet ugyan feleannyira sem izgalmas, mint a legendája, érdemes ellátogatni a Thököly útra megtekinteni az egyébként impozáns alkotást és a környéken látható gyönyörű villákat. (forrás: Femina)
loading...