A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP, és a Párbeszéd közös közleményben tájékoztat arról, hogy újabb döntéseket hoztak a demokrata ellenzéki szövetség pártelnökei a 2022-es kormány- és korszakváltás érdekében.
A november 15-én tartott harmadik találkozójukon a pártelnökök rögzítették, hogy elutasítják a kormány által kezdeményezett választási szabálymódosításokat és az Alaptörvény-módosítást. Egy hete nyújtotta be a kormány a választási törvény módosítását, amelynek lényege, hogy pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legalább ötven egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.
Az ellenzéki most kinyilvánította, hogy – bármit is fogad el a kormányoldal parlamenti többsége – a megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek, és az Alaptörvény-módosítás mögé bújtatva ellopott közpénzt visszaszerzik.
A pártelnökök értékelése szerint a Fidesz-kormány nem készült fel a járvány második hullámára, nem készítette fel az egészségügyi rendszert, elkésett és szűkmarkú intézkedésekkel próbálja kezelni a járvány társadalmi és gazdasági következményeit.
Felszólítják a kormányt, hogy a koronavírus-járvány második hulláma idején kizárólag a magyar emberek védelmével, az egészségügy és a gazdaság megsegítésével foglalkozzanak, ne hatalomtechnikai kérdésekkel!
Az ellenzéki pártelnöki találkozón megerősítették, hogy 2022-ben kormány- és korszakváltásra készülnek, a készülő közös programban meghatározzák azokat az alapértékeket, amelyek iránytűként szolgálnak a demokrata pártok együttműködéséhez és későbbi közös cselekvéséhez. Az egyeztetési folyamatba bevonnak szakmai és civil szervezeteket, valamint szakszervezeteket.
Az előválasztásokkal kapcsolatban a pártelnökök megállapodtak arról, hogy az előválasztások lebonyolításába bevonják a civil szervezeteket, valamint – figyelemmel a kormányzóképességre, a közösen képviselt alapértékek elfogadása esetén – az előválasztásokon civil jelöltek indulását is lehetővé teszik.
A találkozón szintén kinyilvánították, hogy a felkészülési menetrend alapján a demokrata ellenzéki szövetség legkésőbb 2021. október 23-án – az előválasztások lebonyolítását követően – közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel áll a választók elé.
Eddig négy szóba jöhet név került a kalapba, hogy ki lehet, illetve ki vállalná a megmérettetést egy közös miniszterelnök-jelölteknek szervezett előválasztáson:
- Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője
- Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom
- Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, az Új Világ Néppárt elnöke (Több interjújában is elmondta: elindulna az előválasztáson, és vállalná, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legyen.)
- Karácsony Gergely főpolgármester (Ellenzékből többen bedobták már a nevét, de ő eddig határozottan visszautasította, hogy ilyen ambíciója lenne.)
Szoros összefogást akarnak a választók
Októberben a Publicus szeptemberi kutatása megállapította, hogy kialakult az „összefogás-szavazó”, aki közös miniszterelnök-jelöltet, közös jelölteket és közös listát látna szívesen az ellenzéki oldalon. Az IDEA Intézet szeptember végi, október elejei adatfelvétele alapján készített közvélemény-kutatás azt állapította meg, hogy a Momentum és a Jobbik szavazóinak többsége a lehető legszorosabb együttműködési formát támogatják.
Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója korábban rámutatott: szakpolitikai témákban nincs érdemi különbség az ellenzéki táboron belül, a fontosabb kérdésekről ugyanazt gondolja a DK-s, a jobbikos, a szocialista és a momentumos is. Szerinte az ellenzéki szereplők akkor járnak jól, ha a választások előtt egy évvel leteszik az asztalra a közös programot, és ezzel kéz a kézben jár a jelöltek kiválasztásának a folyamata.