Trump még gyorsan kirobbantana egy háborút... és eladja Alaszkát az olajcégeknek

Az elnök a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény, a natanzi atomközpont elleni csapás lehetséges változatainak felvázolását kérte múlt héten.

A legfontosabb iráni nukleáris létesítményt, a natanzi atomközpontot szerette volna megtámadni a múlt héten Donald Trump amerikai elnök, akinek már csak két hónapja van hátra hivatali idejéből, de az elnök végül nagy nehezen lemondott erről a tervéről, miután tanácsadói meggyőzték arról, hogy ne vágjon bele egy ilyen csapásba, mivel az egy szélesebb konfliktus kockázatát hordozza. Az információt a Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni. Elnökségének négy éve alatt Trump mindvégig agresszív politikát folytatott Iránnal szemben, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a mások mellett demokrata elődje, Barack Obama által letárgyalt iráni atomalkuból, és széles körben gazdasági szankciókat vetett ki Iránnal szemben.

Idén januárban Trump utasítására egy Bagdad közeli amerikai dróncsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységét vezető Kászim Szulejmáni tábornokot, az elnök azonban akkor nem ment bele egy szélesebb katonai konfliktusba. A Reuters megállapítása szerint az Irán legfontosabb, natanzi nukleáris létesítményét célzó esetleges katonai csapás könnyen regionális konfliktussá terebélyesedhetne, súlyos külpolitikai helyzetet teremtve a következő amerikai elnök kormányzata számára. Ha a Közel-Keletet már nem felforgatnia, a legnagyobb hazai természetvédelmi területtel azért még jól elbánik: a magyarországnyi méretű alaszkai természetvédelmi területet olajcégeknek dobja oda. Trump kormányzása alatt már többször felmerült, hogy olajcégek rendelkezésére bocsátanák a Nemzeti Sarkvidéki Vadmenedék 19 millió hektárnyi (nagyjából 78 000 négyzetkilométer) szinte érintetlen területét. Ez különböző okok miatt mindig elmaradt (tüntetések, az adminisztráció lassúsága) de most, Donald Trump elnökségének utolsó szakaszában még elkezdik gyorsan az amerikai-kanadai határ mentén elterülő rezervátum átjátszását.

A Fehér Ház hétfőn bejelentette, hogy lépéseket tesznek a terület bérbeadásával kapcsolatban, a tervek szerint ezt be is fogják fejezni 2021. január 20. előtt, amikor beiktatják az Egyesült Államok új elnökét, Joe Bident. Ha ez sikerül, a Biden adminisztráció hamar komoly feladattal kerül majd szembe, ugyanis az új elnök határozottan ellenzi az olajcégek jelenlétét a természetvédelmi területen. Viszont Trumpék nagyon szoros határidőhöz vannak kötve, ezért nem valószínű, hogy megfelelően elő tudják készíteni a tervet.

Az Amerikai Olajipari Intézet pozitívan fogadta Trumpék bejelentését, ugyanis az olajcégek már alig várják, hogy elkezdjenek ásni és fúrni az ország legnagyobb természetvédelmi területén, hogy ezzel tönkretegyék a természetet, és jól fizető új állásokat teremtsenek és hatalmas profitra tegyenek szert.