Amit régóta rebesgetnek, az most valóban elindult: az Egyesült Államokban a legfelső szinteken indítottak antitröszt-pert a Facebook ellen. Akár osztódhat is a vállalat a végén. Elmondjuk, mit is jelent ez az egész, és mi változik a felhasználók szemszögéből, ha az eljárás sikerrel zárul.
Antitröszt-pereken nagyon leegyszerűsítve olyan eljárásokat értünk, amikor a törvényhozás, vagy kereskedelmi szabályozó szervezetek szerint egy vállalat, illetve egy termék vagy szolgáltatás túlságosan uralja a piacot, és egymásba kismillió csáppal kapaszkodó különféle funkciókkal, marketinges eszközökkel és egyéb módokon megakadályozza, hogy bármilyen versenytárs érdemben elférjen mellette.
Az informatikai világban talán a Microsoft esete volt ilyen: a 90-es évek végén indult eljárásokban azzal vádolták meg a redmondi céget, hogy több területen is olyan módszerekkel lehetetlenít el másokat, amelyek már túlmennek a szabad verseny szabályainak keretein.
Egyrészt ráveszik a hardvergyártókat, hogy előre telepített Windows rendszerekkel árulják a gépeiket, másrészt a Windowsban alapértelmezettként kínálják az Internet Explorer böngészőt - mindkét esetben szinte esélyt sem hagynak arra, hogy a vásárlók mást válasszanak, vagy egyáltalán eljussanak odáig, hogy mást is választhatnának.
Ennek a pereskedésnek a vállalat felosztása és ezáltal az összefonódások megszüntetése volt a fő célja.
Tegnap az Egyesült Államok szövetségi kereskedelmi felügyelete, valamint 46 államügyész nyújtott be hivatalos keresetet a Facebook ellen, a fő vádpont az, hogy a WhatsApp és az Instagram túlzott beolvasztásával a vállalat megsérti az 1914-es Clayton-törvényt, ami alapvetően a monopóliumok és kartellek szabályozásáról szól.
A beadvány megfogalmazása szerint a Facebook közel egy évtizede arra használja egyre nagyobb piaci dominanciáját, hogy ellehetetlenítse a lehetséges vetélytársakat, amelynek a felhasználók látják kárát.