Bizarr jóslat jelent meg a 2022-es választásokkal kapcsolatban: mit gondoltok?
Megtörténhet? Alaposan megbolygatná a hazai közéletet…
A járvány második hullámának tetőzésére egyértelművé vált, hogy a kormány sebességet váltott a haveri államkapitalizmus gépezetén.
A pénzosztás a válságkezelés ürügyén és annak kulisszái mögött zajlik – mondta a Népszavának Martin József Péter közgazdász, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója.
A G-napig tartó időszak a TI ügyvezetője szerint a Simicska Lajosra optimalizált rendszerépítés kora volt, amikor az oligarchák az állam meghosszabbított kezeként kezdtek el működni. Az állami és a magántulajdon közötti határ számos ponton már akkor elmosódott.
A cél – a közpénz magánvagyonná transzformálása, elitcsere és a társadalom bizonyos rétegeinek, főleg a kormányhoz lojális köröknek a helyzetbe hozása – azóta sem változott, de a hangsúly már nem a rendszerépítésen és működtetésen, hanem a halmozás felgyorsításán van.
Ennek extrém megnyilvánulása Mészáros Lőrinc jórészt EU-s pénzből történt gazdagodása, amelynek sebessége példátlan a gazdaságtörténetben.
A gázszerelő milliárdos pályája jól példázza, hogy az új burzsoázia tagjait nem az érdem, a rátermettség és a teljesítmény emeli fel, hanem a hatalom választja ki elsősorban a lojalitás és a hűség elismeréseként.
Szeretik a korrupciót
Eközben jelenleg nincs olyan adat, amely a korrupció elleni elemi lakossági felháborodásra utalna. Sőt az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint Magyarországon a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe az Európai Unióban.
A TI tavalyi korábbi kutatása pedig megállapította, hogy a kormánypárti szavazók 80 százaléka nem tekinti veszélynek az állami korrupciót.
Tévedés lenne azt hinni, hogy a jelenlegi rendszernek csak a csúcson ülő néhány oligarcha a nyertese, a rendszer haszonélvezői köre ennél sokkal szélesebb – mondja a Martin József Péter.
A magánberuházási ráta (az üzleti beruházások aránya a nemzeti jövedelemhez) 2019-ben a második legmagasabb volt Európában.
Ennek több oka volt, például a negatív reálkamat okozta olcsó hitelek, de az is, hogy a gazdasági szereplők egy része vélhetően “beárazta” a jogállamiság romlását, a rendszerszintű korrupciót, és megbékéltek azzal a helyzettel, hogy a magyar piacon a kormánybarátság többet érhet bármilyen innovációnál.
Kormányváltás esetén vélhetően kevés jogi, gazdasági eszköze lesz az ellenzéki kormánynak a NER lebontására, hacsak nem veszi át a Fidesz módszereit.
Ehhez persze alkotmányozó többségre lenne szükség. Másrészt nehezen lenne elfogadtatható az ellenzéki szavazókkal.
A korrupciós játszmák megtörése hosszú évekbe telhet, hiszen ehhez el kell hagyni az eddig követett magatartásmintákat.
