Új rendelet, totális káosz: már a háziorvosi ellátás is leállhat?
Az egészségügy olyan szinten van most térden, hogy megindulhat a háziorvosok “frontra küldése”, noha nagy részük veszélyeztetett korcsoportba tartozik. Kiderültek a részletek!
Percek alatt telnek meg a megüresedő ágyak, katasztrófa felé robogunk?
Volt már olyan nap, amikor egyszerre érkezett hét mentő, de a hétköznapokban inkább a tervezett, ütemes betegfogadás a jellemző – mondta a Népszava kórházi riportjában Bider Katalin a Budai Egészségközpont ápolási igazgatója.
A mentőirányítás oda küldi az ellátásra szorulókat, ahol van még szabad ágy. Az elmúlt egy hétben kilenc beteg ment haza, az ő helyüket szinte percek alatt elfoglalták az újak.
A kórtermekben valamennyi beteg ágya mellett ott a magas nyomású oxigénforrás. A nővérek négy óránként ellenőrzik, kinek mennyi a testhőmérséklete, a pulzusa, mennyi oxigént képes felvenni a vére a tüdejéből, azaz milyen a szaturációja.
Nincs két egyforma kórlefolyás, ami állandó, az a gyors változás.
A háziorvosokat is “kiküldik a frontra”?
A kedd este a járvány elleni védekezésről a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet egyik pontja szerint nemcsak az önkormányzati szakrendelők kerülnek a megyei és centrumkórházak irányítása alá, hanem
a háziorvosok is, akik közül a háziorvosin kívül további szakképzettséggel is rendelkezőket mostantól kirendelhetik kórházi munkára.
A friss rendelet szó szerint így fogalmaz:
“Az R1. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti irányító megyei intézmény (…) b) a háziorvosi szolgáltatók tekintetében szakmai irányítási jogot gyakorol, c) a háziorvosi szakképzettség mellett egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokat – a védőoltási tevékenység sérelme nélkül – a megyén belül működő, fekvőbeteg- vagy járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményhez kirendelheti”
Egyelőre nem világos, hogy mit takar a “védőoltási tevékenység sérelme nélkül” fordulat a védőoltások megszervezésének oroszlánrészét végző háziorvosok esetében.
Volt már olyan nap, amikor egyszerre érkezett hét mentő, de a hétköznapokban inkább a tervezett, ütemes betegfogadás a jellemző – mondta a Népszava kórházi riportjában Bider Katalin a Budai Egészségközpont ápolási igazgatója.
A mentőirányítás oda küldi az ellátásra szorulókat, ahol van még szabad ágy. Az elmúlt egy hétben kilenc beteg ment haza, az ő helyüket szinte percek alatt elfoglalták az újak.
A kórtermekben valamennyi beteg ágya mellett ott a magas nyomású oxigénforrás. A nővérek négy óránként ellenőrzik, kinek mennyi a testhőmérséklete, a pulzusa, mennyi oxigént képes felvenni a vére a tüdejéből, azaz milyen a szaturációja. Nincs két egyforma kórlefolyás, ami állandó, az a gyors változás.
Előbb vagy utóbb mindenhol dönteni kell: melyik beteg maradjon életben és melyik nem
A rezidensszövetség elnöke szerint eljött az idő, hogy az orvosok világos iránymutatást kapjanak arra vonatkozóan, hogy ha választaniuk kell a betegek ellátásban, kiket részesítsenek előnyben.
Noha békeidőben is mérlegelniük kell az orvosoknak az egyes esetek súlyosságát, de a járvány harmadik hullámában kórháztól függően a hagyományos mérlegelési szempontoktól eltérő, komolyabb helyzetek állhatnak elő.
Ehhez viszont Báthori szerint szükség lenne hivatalos “központi iránymutatásra”.
Ugyanis nagy az egészségügyi személyzet fizikális és pszichés terhelése, s bár sokan hozzá vannak szokva a kritikus állapotban lévő, akár haldokló betegek ellátásához, más szakterületen viszont korábban egyáltalán nem találkoztak ilyen esetekkel, tanácstalanok.
Ezeket a szempontokat nemcsak az egészségügyi személyzet, hanem a betegek és hozzátartozók számára is világossá kellene most már tenni.
Hozzátette, sajnos “vannak betegek, akiket nem lehet minden erőfeszítés ellenére sem megmenteni”, ilyen esetekkel most már naponta találkoznak.
